2017. június 22., csütörtök

Jégeső

Tegnap reggel nyugodtan ültem a teraszon. Nézegettem a kis növényeimet, gyönyörködtem és örültem, hogy a mesterek végeztek a garázs színezésre való előkészítésével. Minden szép volt, békés és ép.
Délután egyszer csak lecsapott ránk Mordor. Olyan iszonyatos jégeső zúdult a városra, hogy még ilyet nem láttam. Dolgozni voltam, félve mentem haza, hogy mi fog várni.
Úton hazafelé az utakat növénytenger borította, mindenhol letört ágak, egy csomó keresztbe tört fa és levelek. Jó pár betört szélvédőjű autóval találkoztam. Az utcánkban tengernyi víz, a 3. szomszéd épp a cserepeit rakosgatta vissza, amit nagy darabon megbontott a szél.
Nálunk sem múlt el nyomtalanul ez az ítéletidő. Az egyik kerítésdarabról ledobált jó pár cserepet. A garázs oldalát szépen kicsipkézte a jég. A növények egy részét eldarabolta. És amiért nagyon fáj a szívem, hogy az egyik fenyőnket gyökerestől megdöntötte:(( 
Járhattunk volna rosszabbul is. De én ezeket a dolgokat is nagyon sajnálom. 
Szerencsére az autóink fedett helyen voltak. Akinek a szabad ég alatt állt, mind összeverte a karosszériát. Szörnyű idő volt. Szomorú volt tegnap este a Ricsi séta. Mindenhol csak a pusztulás látszódott és a katasztrófavédelem és tűzoltóság szirénázása hallatszott késő éjjelig.
Ma reggelre megint minden békés, nyugodt, az élet megy tovább. 



Nem saját képem, egy ismerős osztotta meg.