2012. május 30., szerda

Más tollával...

A hosszú hétvégén szokás szerint össze-vissza cikáztunk az országban. Egyik családtól a másikig. Szerencsére a rémisztgetés ellenére mindenhol csodaszép, napsütéses időt sikerült kifogni. 
Anyósommal mind a ketten nagy kertbolondok vagyunk, a télen másról sem beszélgettünk, mint mit kellene ültetni, hogy kellene csinálni. Ő is bújta a különböző biokertész könyveket:) Neki nagyobb szerencséje van a föld minőségével, valamint, hogy helyben van a kert, úgyhogy most csodaszép növénykékkel büszkélkedett. Én pedig csak gyönyörködtem, hogy milyen szépek. Fel is rakok néhány képet, engem elvarázsoltak a veteményesek.
Ez a nagyobb veteményes a szőlőben. Csak úgy burjánzanak a növények, szeretik a helyüket. A borsóról szinte folynak a hüvelyek:) Van mindenféle zöldség. Spárga, saláta, mángold, hagyma, répa, krumpli stb. stb. Szerencsére mindenből jó sokat ültetett, azon címszóval, hogy minden gyereknek legyen mit adni:) Van egy csomó gyümölcsfa, de sajnos a fagy őket sem kímélte. Az idén nem kell róluk szüretelni:(
Ez pedig a kedvencem, az otthoni mini konyhakert. Sajnos a kép nem adja vissza, de valami kis tünemény. A kerítés alatti magaságyásban végig finomságok fejlődnek. Mindenből van egy pici. A növények között sarkanyúka, büdöske, egy kis fűszernövény. A sarokban pedig jó kis komposztáló. A vízgyűjtő hordónál pedig egy frankó kis melegházban fejlődnek a palánták:) Irígykedem:)
Miután bejártuk Tolnát- Baranyát kiszáguldoztunk a tanyára is. A jó sok eső megtette a hatását. Minden vadító zöld, a fű térdigérő, a tökföldön csodaszépen virítanak a gazok. Úgyhogy gyorsan mozgósítottunk egy kedves ismerőst, hogy adja kölcsön a kapálógépét. Szépen rendbe is tettük a tököket. Annyira örültem, 1-2 mag kivételével minden kikelt. Most már tényleg elkezdhetjük törni a fejünket, hogy mi a túrót fogunk csinálni ennyi kabakossal:)(már ha meg is maradnak). 
A veteményest is kigazoltam. Hmm, inkább nem teszek fel képet, elég annyi, hogy az én kis kertem nem túl burjánzó. Végül is nem panaszkodom. Az eper érik, a hagyma és a mák nő. De egyre erősebb bennem az elhatározás, hogy egy magaságyást fogok gyártani, mert abba tudnék jó tápdús talajt tenni, úgy talán nagyobb sikereket könyvelhetnénk el.
Még egy öröm, hétvégén láttam egy szalakótát:) Csodaszép madárka!

4 megjegyzés:

csakBea írta...

Úgy látom, vetemény terén hasonló cipőben járunk. Nekem is "annyi" borsóm lett...! A magas ágyáson én is régóta gondolkodom, nincs tápanyag ebben a homokban.

BoGyo írta...

Szerintem is ez a legjobb megoldás a homokon. Hiába keverek hozzá bármit, nem segít. Talán így boldogulnának a növények.

Juhmeli írta...

Gyönyörű képeket hoztál, jó nézegetni őket, kicsit többet is el tudtam volna viselni, de be tudom osztani ezt is:)

A magaságyás jó ötlet, ha van újrahasználható anyag a tanyán, akkor nem is túl drága, de csak egyszer kell megcsinálni. Mint a Jamie at home-ban. Neki köves a földje. Persze kisebb léptékben.

BoGyo írta...

Hétvégén pont azután akarok kutakodni, hogy miből tudnánk megoldani. Elég drága különben a faanyag, úgyhogy vmiből majd improvizálni kell:) Meg éljen az újrahasznosítás:)