2012. február 28., kedd

Ismét fonok

A kosárkám fejjel lefele.
Elkezdődött egy újabb tanfolyam. Vagyis már volt két alkalom, ebből az egyiken nem tudtam részt venni, a másikon pedig csak vesszőt válogattam, úgyhogy nem sok minden történt eddig. Na de a tegnapi órán:)
Nekiálltam befejezni a bevásárló kosaram. Hááát, még messze vagyok a végétől, de azért alakul a dolog. A fonás mellett még válogattam vesszőket egy kis ovális kenyeres kosárhoz és egy üveg befonásához. Vannak tervek:)
A bevásárlóval ezek a lépések történtek:
Megjelöltem a fül helyét, majd az oldalkarók mellé beszúrtam jobbról-balról egy-egy hasonló méretű vesszőt (összesen 48 szál). Majd miután ez megtörtént (ezzel ment el az idő nagy része), elkezdtem visszahajlítani ezeket a szál csoportokat (egy csoport 3 szál). Kettő előtt - egy mögött módon hajtottam vissza, így szép kis hullámokat kaptam. Közben sokat áztattam, spricceltem, mert könnyen elpattantak a vesszők, ahogy visszahajlítottam őket. Most eddig jutottam. Még copf fonással le kell ezt a részt zárni (ezt még sosem csináltam), majd el kell készíteni a fület és kész is lesz:)

2012. február 26., vasárnap

Nem bírtam magammal


Töprengtem, tipródtam, de nem bírtam visszafogni magam. Elkezdtem kertészkedni. És OLYAN JÓL ESETT!! Erre vágytam már mióta:) Ma kimentünk a tanyára. Csak a sáros dűlő jelezte, hogy nem rég még jó nagy hó volt, de a hónak már nyoma sem volt. Mind elolvadt. A kertben nagyjából minden rendben. A hagymások elkezdtek mozgolódni, a hóvirágok pedig gyönyörűek. Viszont a villanypásztor ellenére valahogy bekeveredett egy őz és egy nyúl és csináltak egy kis ramazurit. A tavaly ültetett kis barack fákat teljesen megrágták. Szinte nem is maradt rajtuk ág. Nem is tudom mit csináljunk velük. Érdemes-e még hagyni, vagy szerezni kel másikat. Úgy sajnálom őket:(
A megcsonkított kis barack:(
Még áldozatul esett a kis barkánk illetve a málnát is eléggé megcsócsálták:( Fene vinné a dolgukat. Hogy több hektár területen mindig a mi kis növényeinket találják meg.
Az állapotfelmérés után nekiálltam megtisztítani egy darabot a veteményesben. Szépen kitisztogattam, fellazítottam majd elgereblyéztem a földet, majd nekiálltam vetni. Lehet, hogy még nagyon korán van, de nem bírtam magammal. Mindegy, hogy most a hidegtől nem fog sikerülni, vagy majd a nap éget ki mindent. Muszáj megpróbálnom.
Szóval vetettem egy kis mákot. Nagyon tetszik a virága. Főként emiatt ültettem. Másrészt a gumókat jó felhasználni dekorációként, harmadrészt ha lesz egy kis mákunk akkor végkép boldog leszek:) 
Vetettem még ruccolát, galambbegy salátát és spenótot is. Ezt a hármat otthon az erkélyen is vetettem, talán lesz belőlük valami. Bár lehet, hogy otthon nagyobb esélyük lesz, a második emeletre csak nem mászik fel a nyuszi, de ha a kertben ilyen aktív, akkor ott lehet, hogy nagy pusztítás lesz (mármint abban a pozitív esetben ha kikelnek a magok).
Itthon még elvetettem a mályva és a mocsári hibiszkusz magokat is. De őket bent tartom, nem úgy mint a salikat:) A mályva magokat először beáztattam, utána vetettem el. A mocsári hibiszkuszból két variációt csináltam. Egy adagot simán elvetettem, egy másik pedig áztatás után került a földbe. Remélem ki fognak kelni!!
Balról jobbra: mák, ruccola, galambbegy saláta, spenót
Nagyon jó volt végre kint lenni a levegőn! Bár eléggé fújt a szél, de nem bántam:)

2012. február 22., szerda

Türelmetlenkedem


Próbálok visszazökkenni a szokott kerékvágásba. Nehezen megy:) Hétfőn jöttünk haza Szlovéniából. Sikerült összehozni egy pár napos síelést. Ismét Bohinj-ba mentünk. Gyönyörű hely! Nagyon jól sikerült a kirándulás és szerencsére elég jó időt sikerült kifognunk. Csodásak ezek a hatalmas hegyek. Jó volt minden reggel kinézni a szobaablakból és egy meseszép tájat látni. Nem úgy mint kedd reggel, amikor a saját ágyamban ébredtem és kávézás közben kitekintettem az ablakon. Nem láttam mást, csak a panel dzsungelt :( Kicsit visszavágytam a hegyek közé.
Különben egyre jobban vágyom a kertbe. Extrán. Mindenféle hagymás növénykével próbálom csillapítani a türelmetlenségem. Múlt héten szereztem 3 jácintot, melyek most kezdenek virágozni. Ma pedig ebédszünetben elugrottam a Baumaxba és szereztem 2 krókuszt. Csak ennyi volt a terv, de amikor megláttam a vetőmagos pultot, nem tudtam ellenállni. Vettem mindenféle csodát. Galambbegy salit, ruccolát, balkon paradicsomot meg még jó pár csodát illetve számos virágmagot. Vettem mákot és rebarbarát is. Na ezekkel aztán nincs semmilyen tapasztalatom, ha valaki próbálkozott már velük kérem segítsen!! :) A salikat az erkélyládákba akarom elvetni, majd meglátjuk mi sül ki belőlük. Jöhetne már a jó idő (de most már tényleg az igazi jó), hogy mehessünk kertészkedni:)

2012. február 13., hétfő

Morzsálok


Van pár alap kajának tartott étel, amit már "nagy" koromban ettem először. Nem azért mert válogatós vagyok, sőt, a vasszöget is megeszem, csak egyszerűen nálunk nem volt szokás. Ilyen a császármorzsa is. Na, de miután egyszer összehozott vele a sors, nagy kedvelője lettem. Mégsem készítettem eddig.
De tegnap nekiduráltam magam. Kerestem egy receptet és nekiláttam. Macs oldalán találtam is receptet, ami nagyon szimpatikus volt. Vacsira el is készítettem.
Így csináltam:
1/2 l tejet 20 dkg búzadarával és 1 kanál liszttel elkevertem és hagytam állni 1 órát. Mi szeretjük a mazsolát, úgyhogy egy kis vízbe beáztattam egy kis zacskónyit (100 gr).
Miután letelt az 1 óra, 3 tojás sárgáját kikevertem 10 dkg cukorral és 1 csomag vaníliáscukorral, reszeltem bele citromhéjat, de nem túl sokat. A fehérjéket külön felvertem jó kemény habbá. Majd a darás cucchoz hozzáöntöttem a tojássárgáját és a mazsolát. Végül óvatosan hozzáadtam a tojásfehérjét. Időközben előmelegítettem a sütőt 200 fokra. Egy tepsiben olvasztottam vajat, beleöntöttem a masszát és elkezdtem sütni. 10-15 perc múlva, amikor már elkezdett sülni a teteje elkezdtem a morzsa gyártást. Jól összetörtem a tésztát, majd megint visszatettem. Ez ment még vagy háromszor-négyszer, míg kellő morzsanagyságú és színű nem lett.
Miután elkészül lekvárral fogyasztottuk. Háááát, nem érte meg a másnapot :)
Azt hiszem lassan inkább salátás recepteket kellene keresni, mert meg lesz a böjtje ennek a sok sütkérezésnek:)

2012. február 11., szombat

Ellenőrzés


Délután lementünk a tanyára megnézni nem okozott-e valami kárt a hó vagy ember. Szerencsére minden rendben van. Ott is esett vagy 25 cm, szerencsére a Leylandiaknak nem esett baja.
Kifelé menet láttunk egy csomó őzet, nyulat, fácánt. Az egyik fácántyúk nagy rémületében vagy fél km-en keresztül futott előttünk a dűlő úton. Annyi esze nem volt, hogy valamelyik oldalra elszaladjon:) Jót nevettem rajta.
Kint begyújtottunk kicsit, adtam a madaraknak enni, nézelődtünk. Egyből jött egy pár veréb és nagy örömmel konstatálták, hogy újra tele a tányérjuk. Jött az egyik kóbor cica is. Nagy hízelgés közepette ő is megette a jussát.
Nem sokat maradtunk, mert három felé elkezdett esni a hó és jónak láttuk hazaindulni, másrészt én is úgy átfagytam, hogy vacogva szálltam be a kocsiba.
Olyan jó béke volt kint, maradtam volna még szívesen. De -6 fokot mutatott odabent a hőmérő, így nem bántam, hogy mégis hazajövünk:)

Tegnapi vacsoránk


Tegnap nekiálltam gondolkozni, hogy mit is kellene vacsoráznunk. Főtt kaját nem volt kedvem készíteni, inkább süthetnékem volt. Valami olyat szerettem volna, amiből még reggelre is marad. Úgyhogy nekiálltam keresgetni. Limaránál találtam ezt a jó kis szalonnás-sajtos bucit. Nem mondom, hogy gyors kaja, de megérte a várakozás:)
Sajnos nem sikerült olyan szépre készítenem, mint az eredeti receptnél látható, de ettől függetlenül finom lett. Egy kicsit variáltam a tölteléken, így készítettem:
A tésztához 60 dkg lisztet összekevertem 2 teáskanál sóval, raktam bele 3-4 evőkanál szalonna zsírt (ez majd a töltelékbe fog kelleni). 2 dl tejben felfuttattam 2,5 dkg élesztőt, ezt is hozzáadtam a liszthez valamint még 2 dl vizet. Robotgéppel jól összedolgoztam, majd hagytam a duplájára kelni. Amikor megkelt, 7 cipóra osztottam. A recept szerint 12-re kellett volna, de nekem nem jött ki annyi. Nagyon minurkák lettek volna. A 7 adagot szépen gömbölyűre formáztam, majd letakarva megint hagytam kb. 20 percet kelni. Amikor ez is meg volt fogtam a cipókat és megformáztam az itt leírtak szerint. Nem egészen olyanok lettek, mint a képen:) de a célnak megfeleltek.
A megformázott bucikat 1 órán át megint hagytam kelni.
Közben elkészítettem a tölteléket.
A már említett húsos szalonnát, még az egész cécó előtt megpirítottam, hogy fel tudjam használni a zsírját. Főtt császárszalonnát használtam, kb. 20 dkg-ot. Raktam bele 1 fej lilahagymát is. 
A sajtmártáshoz kb. 2 dkg vajat megolvasztottam, raktam bele 1 evőkanál lisztet, majd felöntöttem 2 dl tejjel. Sóztam, bor ! soztam. Amikor elkezdett sűrűsödni raktam bele 1 jó csipet (inkább fél marék) reszelt füstöltsajtot. Összerotyogtattam és már kész is.
Amikor a bucik megkeltek szépen visszafordítottam őket, úgy hogy a zseb legyen felül. Alulra raktam a hagymás szalonnát, majd a sajtkrémet és arra reszelt füstöltsajtot. Plusz mindegyiknek a tetejére biggyesztettem egy-egy aszalt paradicsomot. Előmelegített sütőben kb. 180 fokon sütöttem. A sütés közben egyszer emeltem a hőfokon, kb. 200 fokra. 30 percig sütöttem őket, majd rácsra szedve hűltek.
Finomak lettek:) Kicsit időigényes, de megéri!

2012. február 9., csütörtök

Beszámoló

Na kérem. Kipróbáltam a marhaepés szappant. Elmondhatom, hogy hasznos dolog! 
Irigyelem azokat, akik a konyharuhákat patyolat tisztára tudják mosni. Ez nekem nem megy. Mindig marad 1-2 eltávolíthatatlan folt:( Pedig dörzsölöm, áztatom stb. stb. Na most ezeken végeztem a próbát. Bedörzsöltem a régi foltokat is valamint az újabbakat is. Rajtahagytam egy kis ideig, majd beáztattam az egész bagázst mosószódás vízbe, másnap kimostam. Az eredmény: a régi foltok halványultak, de nem tűntek el. A friss foltok viszont teljesen eltűntek!!! Jippíííí! Megtartjuk:)
Kipróbáltam a citromsavas vízkőoldást a mosogatótálcán. Szintén bevált. Legalább olyan jó, mint az ecetes megoldás. És nincs kellemetlen, szúrós illat!
A hétvégi nagytakarításnál bevetem a bóraxot:)

2012. február 8., szerda

Pakkot kaptam

Várva-várt kincseim
Megpróbálom minél kevesebb káros anyaggal szennyezni szegény kis bolygónkat. A háztartási feladatokat is inkább természetes anyagokkal próbálom megvalósítani, de ezt már említettem. 
A múlt héten végre rászántam magam és kerestem egy webshopot, ahonnan minden cuccot egyszerre rendelhetek meg. Mert kezdtem unni, hogy máshol tudtam beszerezni a mosószódát mint mondjuk a szódabikarbónát. Másból sem állt egy ilyen beszerző út, mint jobbra-ballra cikáztam a városban. A zoldbolt.hu -ra esett a választásom. Szerintem elég jó áron kínálják a termékeiket, valamint a Pick Pack Pontos kiszállítással a szállítási díj sem olyan vészes. Úgyhogy feladtam a rendelést, tegnap érkezett meg. Mint egy kisgyerek, úgy vittem haza a dobozt, alig vártam, hogy megnézegessem szerzeményeim:))
Rendeltem egyrészt mosószódát, szódabikarbónát, házi szappant, citromsavat. Ezekkel nagyon szeretek takarítani és mosni. Valamint lassan közeledik a kertezős időszak amikor óriás mértékűre növekszik a citromsav használatunk a kéztisztítás miatt.
Kértem még bóraxot és marhaepés szappant. Ezekkel már régóta szemezgettem, de eddig a városban nem tudtam beszerezni. A szappant tegnap már be is vetettem, kíváncsi vagyok hogy fog elbánni a foltos konyharuhákkal.
Továbbá érkezett még Tulasi gerániumos szappan (ez az egyik kedvencem, isteni illata van), valamint rendeltem egy Tulasi fogkrémet. Ezt is kipróbáltam, tök jó!! Gyerekkoromban egy allergiateszten diagnosztizálták, hogy irritálják a bőröm a fogkrémben lévő "hiper-szuper" adalékok. De hát mit csináljak, fogat mosni kell, úgyhogy eddig ez a gond nem oldódott meg. Remélem ettől majd kicsit javul a helyzet.
Ha valakinek van tapasztalata a bóraxal kapcsolatban, szívesen fogadnék minden véleményt, tanácsot!

2012. február 6., hétfő

Behavazódtunk

Esik, esik, esik és még mindig esik. Péntek óta lassan ellep bennünket a fehér hótakaró. Bár tegnap volt egy kis szünet, de ma ismét belehúzott Holle anyó. Gyönyörű fehér minden, olyan sűrűn esik a hó mintha porcukrot szórnának az égből. 
Szombaton elmentünk egy kicsit bohóckodni. Snowboardoztunk, itt az Alföldön.) Kerestünk egy kietlen mellékutat és a kocsi után kötöttünk egy kötelet, úgy deszkáztunk:) Jó kis mulatság volt. Nem mertük megkockáztatni, hogy hosszabb útra kocsiba üljünk,  nehogy ott ragadjunk valahol, pedig most biztos minden pálya nyitva van. 
Hogy éhen ne halljunk ebben a nagy hidegben, gyártottam egy rakat szilvásgombócot.
Így készült: 1 kg krumplit megfőztem, összetörtem (nem szoktam bajlódni, hogy héjában főzzem, csak simán megpucolom, felkockázom). Amikor eléggé meghűlt adtam hozzá kb. 30 dkg lisztet, 1 ek. búzadarát, pici sót, 1 tojást és kb. 5 dkg margarint. Jól összegyúrtam. Ha kell akkor még egy kicsi lisztet hozzá kell keverni. Nem pihentettem, hanem egyből kinyújtottam 0,5 cm vastagra. Majd kis négyzetekre felvágtam a tésztát. A tésztákba becsomagoltam egy-egy fél szilvát, a szilvára raktam egy pici barnacukrot, gombóccá formáztam és már mentek is a lobogó vízbe. (Sós, olajos vízben szoktam kifőzni). Amíg főttek, pirítottam zsemle/kenyérmorzsát (saját gyártmány, ezért vegyes:) Amikor feljöttek a víz színére a gombóckák, még 1-2 percig hagytam főni, majd kiszedtem és a kenyérmorzsában jól megforgattam őket. Evés előtt sima porcukorral megszórtam és ettük. (Nem szoktam fahéjat hozzákeverni, mert a párom nem nagyon szereti.)
Jól bevált recept, eddig nem volt vele gond. Mindig szépen feljönnek a gombócok. Ha van itthon jó kemény lekvár, akkor azzal is szoktam készíteni.
Hogy ne csak a mi hasunk legyen tele, szomszédok ide- szomszédok oda, raktam ki az ablakpárkányra madáreleséget. Legalább most nézzék el nekem, hiszen ebben a hidegben fokozottan kell figyelni szegény kis szárnyasokra. Sajnos nem nagyon láttam nyomát, hogy ettek volna a terített tányérból. Viszont az előttünk lévő fán szívesen ücsörögtek. Láttam egy csomó verebet, egy-két rigót és a kedvencemet egy pici kis vörösbegyet. Sikerült is lencsevégre kapni.
Kíváncsi leszek meddig tart a havazás. Egyelőre nem úgy tűnik, mint ami abba akarja hagyni.

2012. február 3., péntek

Már jó napom van:)

Forrás
Délben haza kellett ugranom egy-két dolgot elintézni. Ahogy kipillantottam az ablakon egy kékcinege ugrándozott a bejárat tetején!! Úgy megörültem neki! Eddig sajnos még nem volt szerencsém hozzá. A tanyán sem jelentkezett még az etetőn (legalábbis amikor én figyeltem). Nagyon szép kis madárka! Reméltem összefutunk még:))
Közben pedig lassan kezd szállingózni a hó (még nem maradt meg belőle semmi). Kíváncsi vagyok mi sül ki ebből a nagy beharangozásból...

Farkasordító hideg

Csak lesz itt igazi tél. A héten egyre szaporodott a felvett pulóverek száma. A munkahelyemen egész télen vacakolt a fűtés, de Murphy, hogy ezen a héten az eddiginél is rosszabbul működött:) Úgyhogy lassan úgy nézünk ki a kollégákkal, mint a Michelin gumiemberkék. 
Az elintéznivalók meg csak sorakoznak, mert nincs kedvem kidugni az orrom a hidegbe. Bár muszáj egy kicsit tréningezni, mert 2 hét és indulunk síelni. Ott meg aztán lesz cidri.
Tegnap, hogy egy kicsit melegítsem a lakást és a hasunkat, gyártottam egy kis piskótát. Tudom, ebben nincs semmi különleges. Csak nekem, mert eddig nem sűrűn csináltam, mivel akárhányszor nekiálltam elbénáztam (lehet, hogy erre rásegít, hogy a sütőnk extra  egyenetlenül süt). Rendszeresen összeesett a tészta, pedig a sütőben szépen feljött, nem nyitogattam a sütő ajtót és mégis vacak lett:( Úgyhogy elment tőle a kedvem. Na de tegnap. Mivel más süti hozzávaló nem volt otthon, nekem pedig benne volt a "bugi a lábamban" bekevertem egy kis adag piskótát. Annyi trükköt csináltam, hogy a sütő aljába, egy tepsibe raktam vizet. Kb. 160-170 fokos sütőbe beraktam a tésztát és reménykedtem, hogy most sikerül. 20 perc után, elég jónak nézett ki a dolog, elzártam a sütőt és még bent hagytam a tésztát kb. 5-10 percre. Remegő kézzel vettem ki és vártam-vártam. Csodák-csodájára nem esett össze:)))) Volt boldogság ezerrel:) Ok, közel sem olyan gyönyörű, mint amilyet anyukám tud csinálni, de legalább már haladok:) Jó kis házi baracklekvárral eszegettük.
Így csináltam: 4 tojássárgáját 4 kanál porcukorral (na jó, nem igazi, csak én daráltam le) jól elkevertem. Majd hozzáadtam 4 kanál lisztet (átszitálva egy ici-pici sütőporral együtt). Külön felvertem a 4 tojásfehérjét egy picit sóval. Jó kemény habbá. Majd kis adagonként, nagyon óvatosan hozzákevertem a lisztes keverékhez. A legkisebb méretű tepsinket vettem elő. Kivajaztam, kiliszteztem, beleöntöttem a tésztát és ment az előmelegített sütőbe. Ilyen lett: